Például, van egy kutyád aki átugrott a kerítésen. Hazajöttél, és látod, hogy a kutya ott van, ahol nem szabadna lennie, a kerítésen túl a veteményesben. Akár hiszed akár nem, ilyenkor már késő jelezni a kutyának, hogy nem szabad átugrania a kerítést.
A kutya megbüntetése egy múltban elkövetett cselekedetért csak összezavarja őt, gyengíti a bizalmat a kutya és a gazdája között, és nem tanít neki semmit az égvilágon. Semmit. A kutyákra nem jellemző ugyanaz a logikus gondolkodás, mint az emberekre. Nem terveznek, gondolkoznak dolgokon, vagy következtetnek szituációkból, mint az emberek. A kutya talán kezdi összekapcsolni azt, hogy mérges vagy, azzal hogy már átugrott a kerítésen, de nem fog arra következtetni, hogy maga az ugrás miatt vagy mérges. Tehát nem jutottunk előbbre. Egyszerűen annyit tud, hogy mérges leszel valamilyen módon, miután átugrott. Az egyetlen mód arra, hogy felismerje, mit tesz rosszul az az, hogyha a cselekvés pillanatában korrigálod. A kutya büntetése a cselekedet után csodálatos mód arra, hogy teljesen összezavard a kutyát. Valószínűleg felmutat majd bizonyos jeleket, mert tudja, hogy dühös vagy, de ez egyáltalán nem azt jelenti, tudja miért. A kutyák a pillanatnak élnek. Akármit is tesz a kutya az adott másodpercben, arról a viselkedésről fogja azt hinni, hogy rossz.
Ha a kutyád leheveredik az ágyra, amikor épp megszidod, azt fogja gondolni, hogy az ágyon fekvés a helytelen, vagy azt, hogy valamilyen oknál fogva mérges leszel, miután felugrott, de nem magával az ugrással fogja összekötni a korrekciót. Hacsak nem az ugrás pillanatában történik a helyreigazítás. A kutya továbbra is ugrálni fog, és habár mutatja annak a jeleit, hogy tudja, valami nincs rendben, tudja, hogy mérges vagy, pont azt a lényeges információt fogja nélkülözni, hogy miért is vagy mérges. Mi az a konkrét tett, amit nem helyeselsz.
A kutya szituációkra reagál. Nem gondolkodik, és nem tervez előre, következésképpen egyrészt nem szükséges, másrészt kegyetlen és értelmetlen dolog a kutyát büntetni. Helyreigazításra van szüksége, nem büntetésre. A helyreigazítás a helytelen viselkedés pillanatában történik.
A korrekciónak éppen annyira kell határozottnak lennie, hogy a kutya hallgasson rá, se jobban se kevésbé. Ha helyreigazítod, és a kutya remegni kezd, elbújik, vagy bármilyen jelét mutatja félelemnek, akkor túl erős volt a korrekció. A helyreigazítás intenzitása azonos, vagy egy picivel erősebb kell, hogy legyen a kutya saját intenzitásával. Bármi e fölött már erőszakosnak hathat, és többet árt, mint használ.
Ha viszont gyengébb intenzitással próbálod helyreigazítani, mint a kutya saját intenzitása, egyszerűen nem fog rád hallgatni. Ha erősebbel, az problémákat okoz, félelmet, zavartságot, a bizalom hiányát fogja eredményezni az emberrel kapcsolatban.A kutyákat sosem szabad megütni. A verés nem természetes módja a kutyával való kommunikációnak. Bár némelyek abban a tévhitben élnek, hogy a kutya verése, vagy büntetése helyes módszer, egyáltalán nem az. Azzal áltatják magukat ezek a kutya tulajdonosok, hogy 'javulást' vélnek felfedezni a kutya viselkedésében a verés után. Az ekkor tapasztalt viselkedés változás viszont egyáltalán nem jó irányú. Verés, büntetés után a kutya bizalmatlan lesz az emberrel szemben, félelmet fog mutatni, amit tévesen tiszteletnek vélhetnek az emberek. Például ha verés után a kutya távolságot tart, és ezután ha rákiáltanak, elfut, elmenekül a gazdi elől, az nem a tiszteletből fakadó engedelmesség jele, hanem a félelemé. A megfélemlített kutya a rettegés miatt tart távolságot, nem pedig egészséges tiszteletből. Hatalmas különbség. A megvert, és ezáltal megfélemlített kutya esetleg enged a kiabálásnak, és felhagy azzal a tevékenységgel amit éppen csinált, tehát nem teszi azt, amit megtiltasz neki, ugyanakkor nem mutat egészséges engedelmességet, mert amire utasítod, hogy tegye meg, azt sem fogja megtenni. Lehet, hogy egyszerű parancsokat teljesít, mint Ül, Fekszik, de ha például rákiabáltál és megverted, ha később utána odahívod, nem fog odamenni hozzád. Azért mert FÉL tőled. A félelemből való távolság, és a kiérdemelt tiszteletteljes engedelmesség között óriási a különbség. A helyes korrekció és helyreigazítás után a kutya még engedelmesebb lesz mint addig. Nem a félelem motiválja, hanem a tisztelet. A kutyák az egymás közti helyreigazításra a testbeszédet használják, testtel való blokkolást, hangjeleket, és harapást. Természetesen nem javasolt, hogy harapással próbáld helyreigazítani a kutyádat, de kezed és ujjaid segítségével egy markoló, harapásszerű korrekciót tudsz alkalmazni.
Néhány ember előszeretettel alkalmazza a birkózást, a kutya földre terítését korrekcióként. Ez a fajta korrekció a legsúlyosabb módja a kutya fegyelmezésének, és csak nagyon ritkán lehet, de inkább sohasem alkalmazzuk. Ha alkalmazzuk, ezt a legnagyobb, és legsúlyosabb fegyelmezésként érzékelik a kutyák, tehát óvatosan tegyük, mivel nem akarjuk az apró hibákra a legsúlyosabb korrekciót alkalmazni.
Az időzítésnek óriási fontossága van. Ha nem megfelelően időzítesz, a kutyád összezavarodik, hogy mi is volt az a viselkedés, ami a nemtetszésedet váltotta ki.
Ellentétben azzal, amit sok gazdi gondol, leülni, és jól ’elbeszélgetni’ a kutyával nem segít a helyreigazításban. Ölbe venni és elmagyarázni neki, hogy ’Most nagyon rosszul viselkedtél, legközelebb jó kutya légy!’. Ezek a módszerek emberi pszichológiát alkalmaznak háziállatokon, de észben kell tartanunk, hogy ha kutyákról van szó, akkor kutyapszichológiát kell alkalmaznunk, nem pedig az emberekre vonatkozót.A Pozitív megerősítési technikák alkalmazása remek mód arra, hogy bátorítsuk, és helyeseljük a megfelelő viselkedést. A kutyák nem következtetnek, terveznek, vagy gondolkodnak logikusan okokról és következményről, ahogy az emberek. Ezért kell a nemkívánatos viselkedést mindig korrigálni, hogy tudják, mi az, amit megengedsz és mi az, amit nem.
Mind a korrigálásra, mind pedig a pozitív megerősítésre szükségük van. Szükségük van arra, ha valamit jól csinálnak,( a parancsnak megfelelően, engedelmesen), hogy lelkesen megdicsérd őket, jutalmazva a jó viselkedést, ugyanakkor szükségük van arra is, hogy néha határozottan Nem-et mondj nekik. Például néha megjutalmazod azért, mert lent marad a földön és nem mászik fel a kanapéra, hanem mellette fekszik, de más alkalmakkor helyre kell igazítanod, amikor épp fel akar ugorni rá.
Az alábbi videóban egy remek példát látunk arra, hogy egy Pitbull-t helyreigazítanak, aki épp meg akar nyalogatni egy kisgyereket. Egy ilyen nagy kutya könnyedén ledönthet egy ekkora gyermeket. A kutya nincs elzárva a gyerektől, de vannak bizonyos határok, amelyeket be kell tartania.
A videó elején egy figyelmeztető hangot hallani, ahogy a gazdi rászól a kutyára, és látni, hogy reagál a kutya a korrekcióra. A helyreigazítás épp elég volt, ahhoz, hogy a kutya hallgasson rá, de nem eltúlzott, vagy túlságosan erős/harsány, ami megijesztette volna a kutyát, és idegesen reakciót váltott volna ki belőle. Tökéletes példa a kutya és ember közötti egészséges, megfelelő kommunikációra.
A Pitbullnak csak egy figyelmeztető hangra volt szüksége. A korrekció intenzitása egyensúlyban volt a kutya intenzitásával. A helyreigazító hang elhangzása után rögtön vette az adást a kutya, 0:11-nél látni a fej behúzását (majd a falkavezérre tekintést), ami az alárendeltség jele, illetve, hogy tudomásul vette a korrekciót.
Megjegyzés: néhány böngészőben a videó elején dupla hangot hallani. Ha mindkét hangot hallod, az csak egy YouTube baki, nem valódi része az eredeti felvételnek.
Fontos, hogy a kutyatulajdonosok megtanulják, milyen a kutya természetes viselkedése. A helytelen kommunikáció nagyon gyakori manapság a gazdik és kutyáik között. Ne feledd, a legjobb mód a kutya helyreigazítására:
-Megfelelő időzítés (Az adott pillanatban, másodpercben!)
-Testbeszéd, határozott fizikai kontaktus (Bökés, Harapás imitálás kézzel)
-Szóbeli figyelmeztetés (a videóban hallható hanggal történő korrekció)
Forrás: dogbreedinfo
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése