Az emberi kutya

A legnagyobb hiba, amit az emberek elkövetnek a kutyatartással kapcsolatban, az az, hogy emberként kezelik a kutyájukat. Az emberek sokszor hajlamosak úgy tekinteni az állatokra, társaikra, mintha miniatűr emberek lennének. A valóságban viszont a kutyáknak teljesen más a gondolkodása, hozzáállása az élethez. A természetben a kutyák falkás társadalomban élnek. Minden falkában adott sorrend van a tagok között. A vezértől egészen a legalsó pozícióig, mindenkinek meg van a saját helye. A vezér maga a falka ereje. A tagoknak szüksége van a vezérre, hogy követhessék, hogy utat mutasson nekik. Ösztönösen beléjük van táplálva, hogy folytonosan próbára tegyék a felettük levőt, és próbára tétessenek a falkasorrendben alattuk levő által. Ha a falka vezére gyengeséget mutat, nem ad kellő iránymutatást, az azt jelenti, hogy a falka veszélyben van. Ekkor az egyik tagnak át kell vennie az irányítást.

A kutyáknak szükségük van szabályokra, amiket követniük kell, határokra, amiket nem szabad áthágniuk. Amikor a kutyák emberekkel élnek, akkor ők válnak a kutya falkájává. Ahhoz, hogy kutya és ember közti kapcsolat jól működjön, az embernek kell a falka vezérévé válnia. A hibát akkor követik el, amikor az ember csupán szeretet, törődést ad a kutyának, és egyéb fizikai szükségleteit elégíti ki. A kutya számára az, hogy szabályok, határok nélkül csupán szeretet kap és dédelgetést, ellentmond mindazzal, amire ösztönösen szüksége van. Noha élvezik, ha szeretik és kényeztetik őket, ez nem elégíti ki ösztönös szükségleteiket, ami kiegyensúlyozottá tenné őket, stabilitást, boldogságot és biztonságérzetet adva nekik. A szeretgetés nem teszi boldoggá a kutyát. A szükségleteinek kielégítése viszont igen.

Érzelmi stabilitást kell biztosítanod a kutyádnak ahhoz, hogy ezt elérd, valamint meg kell neki mutatnod, hogy egy rendezett falkához tartozik, fenn tartva a falkasorrendet, és vannak szabályok, melyeknek engedelmeskednie kell. Erre van a kutyádnak igazán szüksége. A törődés kimutatása, a dédelgetés jó érzés az embernek is, a kutya is élvezi, de a megfelelő időben kell, hogy történjen.

A kutya egy állat, és nem rendelkezik ugyanazzal a következtető képességgel, mint az ember. Vannak érzései, de különböznek az emberéitől. Ők egyszerű élőlények ösztönökkel, érzéseiket nem vezérli az emberre jellemző komplex gondolkodásmód. Örülnek, ha látják, elégedett vagy velük, szomorúak, ha valaki meghal a falkából. Nem terveznek viszont előre, és nem agyalnak a jövőn vagy a múlton. Annak élnek, ami most, ebben a pillanatban történik.

Például mérges vagy és zaklatott, mert valami feldúlt, ami nemrég történt az életedben. A kutyád tudni fogja, hogy mérges vagy, de nem fogja tudni miért. Tehát nem fog úgy következtetni, hogy biztos azért vagy rosszul, mert épp most szakított veled a barátod/barátnőd. Amit érez az egészből, hogy instabil vagy érzelmileg, zavart energiát közvetítesz, ezért gyengének fog látni.

A másik oldalról viszont, amikor egy ember megsimogat egy olyan kutyát, ami bármilyen állapotban lehet, de nem nyugodt, (pl. agresszív, fél, félénk, hiperaktív stb.) és próbálja megnyugtatni egy öleléssel, fejsimítással, ez ugyan megnyugtató az Ember számára, a kutyának viszont azt tanítja, hogy az az állapot, amiben éppen van, az helyes, dicséretre méltó. Azt mondod ezzel a kutyának: „Helyes, hogy félsz. Nagyon helyes. Ügyes vagy.” Ezzel még jobban felerősíted benne ezt az elmebeli állapotot. Amíg az ember úgy érzi, hogy ezzel megnyugtatja a kutyát, a kutya gyengének látja az embert, mert nem képes erős, magabiztos energiát sugározni felé. Ha trauma érte, és te rögtön szeretgetni kezded, ahelyett, hogy engednéd, hogy próbálja magában rendezni, és merítsen abból az erős energiából, amit te, mint vezére sugárzol felé, ezzel abba a traumatikus állapotba zárod, erősítve benne ezt az érzést. Aztán később, amikor megint ezzel az állapottal néz szembe, te újra megsimogatod, ezzel még inkább felerősítve benne a traumát/félelmet. Te kreálod a problémát. A kutyák nem úgy tekintenek a szeretetre/törődésre és a megnyugtatásra, mint az emberek. A kutyák mindig egy erős, magabiztos valakit keresnek, akinek az energiájából meríthetnek.

Megjegyzés: Ha a kutyád állandóan rajtad lóg, mancsaival matatva rajtad, könyörögve, hogy szeretgesd, és mindig arra vár, hogy simogasd, ez nem a szeretet jele, ezzel a domináns viselkedését próbálja rajtad érvényesíteni. A kutyák világában a távolság tiszteletet jelent. A kutya, ami állandóan pesztrál és követeli a törődést, nem csupán nem tisztel, ő a vezér, ő az irányító a falkában.

Itt egy videó, ami tökéletes példája annak, mikor az ember rossz időben mutat ki törődést a kutya iránt. Több éven keresztül a kutya emberként kezelve, ilyen következményekkel jár. A kutya meg van rémülve a vihartól és a tűzijátéktól. Gyenge idegállapotban van. Az emberek olyan módszert alkalmaznak nyugtatásra, amit az emberek értenek, a kutya nem. A megnyugtatás módja teljesen különböző ember és kutya között. A kutya úgy látja, mindenki, aki körülötte van még gyengébb állapotban van, mint ő. Egy gyenge idegállapotú kutyának, ha úgy érzi, hogy körülötte még gyengébb energiájú tagok vannak, az igazán megkeveri az érzéseit, és még jobban felerősíti a félelmét. Nézd meg a videót. Miközben figyeled, tartsd észben, hogy az emberek mit gondolnak arról, hogyan nyugtatják a kutyát, és, hogy a kutya ösztönei egyáltalán nem így látják.

Ez ugyanúgy érvényes azokra a kutyákra, akik egészségügyi gondokkal küszködnek. Például egy kutya operációra készül, és te sajnálod őt, épp akkor, amikor a kutya életében szüksége lenne egy erős vezérre, jobban mint valaha, ahelyett, hogy erős lennél, a sajnálatoddal egyre gyengébb és gyengébb leszel a kutya szemében.

Ha gyengeségedet kimutatod a kutyának, a kutya ösztönösen átveszi a vezető szerepét, akár szeretné akár nem, mivel tudja, hogy egy erős vezérnek lennie kell, és egy biztos sorrendnek a falkában. Ha a kutya nem érzi úgy, hogy képes ilyen nagy feladatot vállalni, mint a vezetés, ez még stresszesebb helyzetet szül, még nagyobb idegességet okoz ez a felelősség..

Az emberek gyakran zavaros jeleket küldenek a kutyának a vezetési szereppel kapcsolatban. Ez instabillá teszi a kutyát és pszichológiai, viselkedésbeli problémákat okoz, olyanokat, amiket nap mint nap látunk kutyáknál. Mentális feszültség és a felgyülemlett energia szintén viselkedési gondokhoz vezet. A ház elfoglalása, uralása, megszállott viselkedési formák, neurotikus viselkedés, túlságos izgatottság, folyamatos ugatás, nyüszítés, a gazda parancsainak figyelmen kívül hagyása, nem jönnek, ha hívják őket, elszaladnak, túrják a szemetet, összetörnek, zúznak tárgyakat a lakásban, megszállott ásás, a bútorok rágása, szétszedése, faroküldözés, agresszió kimutatása más kutyák, állatok, emberek felé, követelőzés, harapdálás, morgás, csak, hogy párat említsünk. Mond meg a problémát, és több mint valószínű, hogy vissza tudjuk vezetni arra, hogyan bántál te a kutyával. 

A másik ok, amiért a viselkedésproblémák kialakulhatnak, az otthonhagyás miatti összezavarodás. Egy falkában a vezér bármikor elmehet, leléphet, oda ahova akar. Nem kérik számon a falkatagok, hogy mégis ugyan hova megy? Ha a kutyád szimpla falkatagként tart téged számon, és magát látja vezérként, amikor otthon hagyod, az akkora sokk és mentális trauma neki, hogy gyakran magán, vagy a házon éli ki azt. Gondolj bele. Ő a falkavezér, és a falka tagjai egyszerűen elhagyják, egyedül marad, bezárva. Nem igazán tudja, mitévő legyen. Teljesen összezavarodik. Ha viszont te vagy a falkavezér, és otthon marad egy bizonyos időre, tudja, hogy te adtad azt az utasítást, hogy maradjon nyugton, otthon. Te irányítasz, tied a felelősség, ő ennek tudatában egyszerűen, nyugodtan otthon marad, várni fogja, mikor érsz haza, és ha hazaérsz, várni fogja az új utasításokat tőled, mint falkavezértől.

A kutyád sétáltatása nap mint nap igen fontos dolog. Mentálisan stabilabbá teheted őt ez által. A kutyák ösztönösen utazó állatok. A természetben a kutyafalkák amint reggel felkelnek, máris útnak indulnak. Egy nagy hátsóudvar nem fogja kielégíteni ezt a szükségletüket. A kutyádnak egy nagy udvar csupán egy nagy ketrecet jelent, ahová be van zárva. Ahhoz, hogy mentálisan stabil állapotban legyen, naponta el kell vinned sétálni, nem csak a fizikai, hanem a mentális energia levezetése céljából. A helyes sétáltatási mód szerint vagy mögötted, vagy melletted kell, hogy sétáljon a kutyád, sosem előtted. Ez az embernek nem sokat jelent, a kutyának viszont annál többet. Ösztönösen tudják, hogy a vezér megy elöl. Nem szabad, hogy a kutyád szaglásszon, vagy bármi mást tegyen, amit éppen akar, a séta közben. A feladatuk, hogy figyeljenek a gazdájukra, a falkavezérre, aki vezeti a sétát. Az embernek kell eldöntenie mikor állnak meg, s mikor és merre mennek tovább, nem a kutyának. Megfelelően sétáltatni pórázon a kutyát messze nem olyan nehéz, mint amilyennek tűnik. A feladatok és mozgás hiánya valamint a felgyülemlett mentális energia (amit a megfelelő sétáltatás levezet) sokféle viselkedési problémához vezethet. 

A kutyák felveszik az ember energiáját. Tudják mikor vagy aktív, ideges, mikor félsz és mikor vagy nyugodt. Akkor tudsz majd sikeresen kommunikálni a kutyáddal, ha az általad kibocsájtott energiákat használod, izgatott szavak vagy beszéd helyett. Például a kutyád valami rosszat tesz, te pedig rákiáltasz, ordítasz vele, talán meg is vered. Ez teljesen összezavarja őt. Ez nem az a fajta kommunikáció, ahogy egy falkavezér kommunikál a falka tagjaival.

Ha viszont magabiztos, nyugodt állapotban közelíted meg a kutyádat, abban a pillanatban eszközölve a korrekciót, amiben a hibát elkövette, teheted ezt szóbeli korrekcióval, vagy egy érintéssel a nyakára… ezt megérti, mert ezzel a módszerrel azt imitálod, ahogy a kutyák egymás közt kommunikálnak, ahogy egymást helyreigazítják, nyugodt, magabiztos energiával.

Ha azt akarod, hogy a kutyád abbahagyjon valamit, először saját magadat kell meggyőznöd, hogy úgy lesz. Maradj nyugodt és magabiztos. A kutyád átveszi tőled ezt az érzést. Tartsd észben, hogy a cselekvés pillanatában kell a korrekciót alkalmaznod, hogy sikeresen kommunikálj vele.

Bár mi emberek sikeresen háziasítottuk a kutyát, sosem fogjuk tudni emberiesíteni, és eltávolítani belőle természetes ösztöneit. Nem tudjuk emberi karakterré formálni. Persze, úgy tehetünk mintha, és ezzel magunkat becsaphatjuk, de pont ez az a rész, amikor a viselkedési gondok elkezdődnek. Azt hisszük, hogy olyan módon kezeljük, ami hihetetlenül boldoggá teszi őt, valójában pont az ellenkezőjét csináljuk. Ha nem elégítjük ki természetes ösztönös igényeit, zavart, boldogtalan kutyát nevelünk. Ahhoz, hogy sikeresen és boldogan létezzünk velük, az ember legjobb barátjával, ahhoz jobban meg kell értenünk őket, kielégíteni valódi igényeiket, nem pedig a saját elgondolásunk szerint cselekedni.

A kutyák nem törődnek a múlttal vagy a jövővel, ahogy az emberek. A pillanatnak élnek, és mivel ez így van, sokkal egyszerűbb rehabilitálni egy kutyát, mint egy embert. Ha kellő magabiztossággal kezdesz bánni a kutyáddal, a törődést és szeretet kimutatását pedig a megfelelő időben teszed, és mindig alkalmazod a korrekciót, a fent leírt módokon, át tudod változtatni a kutyádat egy boldog, mentálisan stabil, nyugodt és alárendelt kutyává.